Néhány hónapja bejelentettük, hogy a Clash háttérrendszerein komoly átalakításokat kell végezni, mielőtt elérhetővé tesszük. Több tesztet végeztünk a PBE-n, és jelenleg folynak a tesztek az egyes régiókban, hogy lássuk, a javításaink működnek-e élesben. Ha még nem vettél részt mini Clash-tesztben, hamarosan lesz rá lehetőséged! Egyre több játékost vonunk majd be a tesztelésbe, ahogy fokozatosan a szolgáltatás stabilitására fókuszálunk majd.

Három jelentős módosítást tesztelünk a Clashben: az elosztott felderítési szakaszt, hogy minél kevesebb játék kezdődjön ugyanabban az időpontban; a gördülékenyebb háttérfolyamatokat, hogy kevesebb egymásra támaszkodó rendszerre legyen szükség a Clash meccseinek indításához; valamint egy vészhelyreállító eszközt az egyes játékfázisok egyszerű meghosszabbításához vagy visszaállításához.

Egyelőre ígéretesek az eredmények, de a játékmód ismételt kiadásáig még rengeteg a tennivalónk. Addigi is köszönjük a türelmeteket.

Ez a kérdés összetettebb, mint amilyennek elsőre tűnik. Először is tisztáznunk kell, mit értünk nehéz alatt.

Ettől függően ugyanis többféle választ is adhatunk:

Elementalista Lux volt a legidőigényesebb a számos különféle alak, animáció, vizuális és hangeffektus miatt. De például az alapkoncepció nem változott sokat a kezdetekhez képest. Tudtuk, hogy mit szeretnénk megalkotni, és sikerült is.

Időráfordítás szempontjából a nemrég megjelent K/DA-kinézetek voltak az elmúlt évek legnehezebb hőskinézetei, ráadásul nagyon sok ember munkáját kellett összehangolnunk. Rengeteg kutatómunkára volt szükség, több lehetséges dizájnnal kísérleteztünk, és nagyon sok átalakításra került sor a visszajelzések alapján. Az igazi hősök a látványtervezők voltak, akik 70 különböző tervváltozatot készítettek a kinézetekből, hogy látványos, a műfaj előtt tisztelgő kinézetek szülessenek. Egy 1350 RP értékű kinézetből legfeljebb öt változat szokott készülni az összetettségétől függően, szóval ez ahhoz képest jó nehéz meló volt.

Természetesen léteznek. És ahogy a valóságban, az előítéletek forrása a félelem, a fájdalmas múlt és a tudatlanság…

Ionia harmonikus, (alapvetően) kiegyensúlyozott ország volt Noxus támadása előtt. Azok, akik az invázió során a legtöbbet szenvedtek, agresszívebbé váltak, és feladták korábbi, spirituális hagyományaikat, hogy ellentámadásba lendülhessenek. A háború óta Navori például mély gyanakvással tekint minden, nem ioniai látogatóra.

De nem csak Ioniának van jó oka arra, hogy gyűlölje a noxusiakat. A birodalmon kívül állók szemében Noxus egy kegyetlen elnyomó, és számos független állam egyáltalán nem engedi a határain belülre a noxusi követeket. Azonban el kell ismerni, hogy Noxus Valoran egyik legbefogadóbb, mindenkit a teljesítménye alapján megítélő társadalma, ahol a tettei és a szavai, nem pedig a születési előjogok alapján ítélnek meg mindenkit, és különösen ferde szemmel néznek azokra, akik valamilyen módon „kiválasztottnak” tekintik magukat. Minden runaterrai Noxus polgárává válhat, ha fogadalmat tesz, hogy a birodalom érdekeit minden más elé helyezi.

A Targon-hegyen élő rakkor nép hite szerint minden élet és mágia forrása az ég, és az ott élő szellemek. Ennek ellenére az uralkodó Solari hit képviselői a holdat imádókat, a Lunarikat alávaló eretneknek tekintik, akiket mind egy szálig el kell pusztítani. Egy kívülálló számára lenne bármi különbség a két csoport között?

Najó, de Demaciában aztán tényleg kellemes lehet élni, nem? A tisztesség, az őszinteség, valamint a család és a korona iránti hűség a legfontosabb erényeik, és mindenki kiveszi a részét abból, hogy megvédjék a királyságot a kívülállókkal szemben. Aki nem tud gondoskodni magáról, annak segít a közösség…De akkor mégis mi a gondjuk a mágusokkal és a mágiával? Miért számítanak tabunak számukra? Ehhez érdemes felidéznünk, hogy az alapítók a Rúnaháborúk után, ellenséges mágusok elől menekülve találtak rá arra a földre, amit ma Demaciaként ismerünk, és a mágiától való félelem kultúrájuk egyik alapkövévé vált.

Tehát ebben a fantáziavilágban a legtöbb régióról és frakcióról ódákat lehetne zengeni, de azért egyiket sem lehet „tökéletesnek” tekinteni.