LeBlanc-kal vannak gondok, és ezzel előbb-utóbb feltétlenül kezdenünk kell valamit. A tavalyi frissítésében megoldottunk néhány olyan problémát, ami nagyon rossz hatással volt rá, de sajnos megjelentek újabbak.

Mostanában szántunk némi időt arra, hogy több új varázslatváltozatot teszteljünk rajta. Bár közülük sok érdekesnek tűnt, mégis úgy éreztük, nem ezek a változtatások oldanák meg a problémáit, és főleg nem felelnének meg a LeBlanc-játékosok két táborának (a régi, illetve az új verziót kedvelőknek). Ha már ismét rászánjuk magunkat LeBlanc frissítésére, biztosra kell mennünk, nehogy egy olyan új játékosi csoportot teremtsünk, akik meg ezt az új változatot fogják kedvelni.

Minthogy nem találtunk olyasmit, amivel elégedettek lennénk, úgy döntöttünk, egyelőre félretesszük LeBlanc átdolgozási terveit, hiszen most a sürgősen figyelmet igénylő rendszerekre és hősökre (vagyis az Átdolgozott rúnák kipofozására) kell koncentrálnunk. Addig is kicsit finomhangoljuk majd a dolgokat, hogy egy kicsit elegyítsük LeBlanc frissítés előtti és utáni változatát, aztán majd újra elmélyedünk a képességei felülvizsgálatában.

Röviden: Az, hogy valaki Runaterrán kihez (vagy mihez) imádkozik, teljes egészében attól függ, hogy ki ő és hol van.

Runaterra komplex és változatos világ, akárcsak a sajátunk, ezernyi hittel, vallással és filozófiával. Abban viszont eltér a mi világunktól, hogy nincsenek szervezett, globálisan elterjedt vallások. Az alapozócsapat sokat foglalkozik a Runaterrán található számos csoporttal és civilizációval, és ebbe beletartoznak ezen csoportok kozmológiái és vallásai is. Ahogy egyre több háttértörténetet és legendát teszünk közzé (például a képregényeinkkel), egyre mélyebben ismerjük meg ezeket a csoportokat, sajátos jellemzőiket, és ezzel együtt a vallásukat és a filozófiájukat is felfedezhetjük.

A kihívást az jelenti, hogy Runaterra világában a vallások alapvetően másként fejlődtek ki. Képzeljetek el egy helyet, ahol a mi világunk örök megválaszolatlan kérdéseinek – Van(nak)-e isten(ek)? Mi az isten(ek) célja? Van-e élet a halál után? – egyszerűen nincs létjogosultsága. Runaterrán a felsőbb hatalmak jelenléte vitathatatlan és érzékelhető. A világ tele van isteni hatalommal bíró lényekkel, a mágikus és égi erők hatása pedig még a tájképen is nyomot hagyott. Gondoljunk csak a Targon-hegy tetején lévő égi átjáróra, Shurima hatalmas napkorongjára vagy Ikáthia üresség által felperzselt pusztaságára… 

Egy efféle világban a vallások fókusza ezen hatalmak kívánságainak és szándékainak megértése irányába tolódik el. Az emberek jóslatot kérnek tőlük, kommunikálni próbálnak velük, imádják őket, és kitartanak a szövetségeik mellett, bármit és kér tőlük az isteni hatalom. A dolog bonyolultságát az adja, hogy nagyon homályos a határvonal a mi felfogásunk szerinti istenek és a rendkívüli képességekkel bíró, de az univerzum erőit korlátlanul nem uraló lények között. Bizonyos szempontból, legalábbis helyi szinten, valószínűleg a legjobb stratégia azt a lényt vagy égi teremtményt imádni, aki éppen jelen van. Az ember felajánlásokat tesz, elnyeri a hatalmas lény jóindulatát, és kérhet valami. Másrészt viszont lehet, hogy épp ezen lények ellen igyekszik valaki védelmet keresni egy magasabb szintű, nagyobb hatalomnál.

Akárcsak az ókori görögöknél, a kérdés nem az, hogy hiszünk-e az istenekben. A kérdés az, hogyan birkózunk meg a sokféleségükkel és a számtalan alakjukkal, hogyan találjuk ki, melyikük jó-, melyikük rosszindulatú, és hogyan igazodunk el a hősök, félistenek, titánok és istenségek bonyolult hierarchiájában.

Ami egészen biztosan egységes Runaterra összes vallásában, hogy miközben a magasabb hatalom nyilvánvaló módon jelen van a mágiában, az égi lényekben és a hősökben, addig a legmagasabb szint, a kozmikus alkotó megoldatlan filozófiai rejtély marad. Akárcsak az, mi vár ránk a halál után.

Nincs konkrét ok, ami miatt Cassiopeiának feltétlenül szüksége lett volna egy olyan passzívra, amely nem engedi a cipővásárlást, inkább a játékmenetével kapcsolatos egyik célunkat akartuk megvalósítani. Cassiopeia a passzívjának köszönhetően másként használhatja a boltot, hiszen lényegében van egy extra tárgyhelye, mivel nincs szüksége cipőre.

Persze van tematikus kapocs is (elvégre Cassiopeiának nincs lába, tehát észszerű, hogy ne legyen szüksége cipőre), de a passzívja kialakításánál a játékmenetet tartottuk szem előtt. Ha egy másik szereplőnél is adott lesz 1) az igény egy új passzívra, 2) egy tematikus kapocs és 3) egy ilyen irányú játékmenetbeli igény, akkor nem kizárt, hogy előállunk valami hasonlóval a jövőben.